Kutatási/Tervezési Programterv
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskola
Iparművészet DLA-képzés
Az aktuális témakiírások közül Péter Vladimír által meghirdetett
c. program
Jelentkező neve: Rózsa Béla
Jelentkezés éve: 2009.
Előszó
Az Egyetem weboldaláról letölthető aktuális témakiírások közül volt egyetemi mesterem által meghirdetett ezüstművességgel kapcsolatos témamegadás volt az, amely az előzetesen elgondolt saját téma-meghatározásom fölé tudott emelkedni. Ez a téma számomra érdekes és fontos, hiszen egykori középiskolai tanulmányaimban szerepelt és mostani tanítási gyakorlatomban is jelen van a témakör és a hozzá kapcsolódó technikák. E téma kutatásával, valamint az e témakörben végzett tervezési és tárgykészítési munkával a DLA ideje alatt szívesen és nagy odaadással tudnék foglalkozni.
A megadott témakör jelen tudásom szerint a mostani, hazai ötvös iparművészek gyakorlatától kissé messzebb áll, úgy érzem, hogy hiányterület, melyet a szakmai képzés sajátosságai, valamint a jóval nagyobb eszköz- és anyagigények miatt kevesen művelnek. Ismereteim szerint a korábban az érettségi utáni szakképzésben, a Pénzverőben működő ezüstműves gyakorlati képzés 2000-ben megszűnt, s jelenleg hiányzik a palettáról. Az egyetemi fémműves formatervezői feladatokon kívül szakközépiskolákban, ismereteim szerint a budapesti és a pécsi művészeti szakközépiskolákban maradt meg az ötvös-fémműves képzés keretein belül az ezüstművesség feladataival való foglalkozás és ismeretátadás, melynek jelenlegi lehetőségeinek kutatása, hazai érvényesülés lehetőségeinek vizsgálata hasznos lenne e képzések tanárainak, így jómagamnak is. Az ezüstművesség feladatainak és területeinek körültekintése árnyalhatja az ötvös szakmát tanulók és végzők lehetőségeit és elérendő céljait, melyre a mostani helyzetben egyre nagyobb szükség van. Ha Magyarországon kevesebb hangsúly is tevődik erre a témakörre, ha kevesebb alkotó foglalkozik hivatásszerűen ezüstművességgel (holott a távolabbi és közelebbi múltban ismerhetünk olyan hazai példákat, mint Szentpéteri József ötvösöknek köztiszteletben álló életműve, vagy Juhász Árpád 1959-ben készített diplomamunkája[1], vagy épp Santák Judit 2006-os diplomamegoldása, vagy az idén január 11.-én záró Craft és Design kiállításon látható szakirányú példák), elég csak egy pillantást vetni pl. Nagy Britanniára és az ottani ötvös-képzésre és gyakorlatra. Az évenként a londoni Goldsmith’s Hall-ban megrendezendő Goldsmith’s Fair-ek[2] a kiállítási katalógusai alapján a „precious-, fine-, gemset- and enamel jewellery” téma-meghatározásokon túl a „silverware”[3] is ugyanolyan jelentős hangsúlyt és helyet kap, mutatva, hogy a szigetországban mennyien foglalkoznak e témakörrel. (Nekem egyik végtelenül izgalmas itteni téma pl. a rezgődomborítás, cizellálás és a design újszerű alkalmazása újszerű felületkialakítással Hiroshi Suzuki felhúzással készülő munkáiban[4]). Glasgow-i ösztöndíjam idején találkoztam az edinburgh-i Bute House fantasztikus kiadványával, amely a millenniumi gyűjteményüket mutatta be, s csak (!) 15 skót ezüstművest és munkáikat felsorolva, köztük az akkor még javában a Glasgow School of Art ötvös tanszékének a vezetőjét, Roger Millar urat is. (Skócia pedig nem olyan nagy terület…) 2004-ben jártam a londoni rendezésű Design Exhibition-on – ahol az abban az évben végzett brit művészeti egyetemek és főiskolák diplomatárgyait vonultatták fel – szép számmal lehetett találkozni az ezüstművesség témakörébe tartozó tárgyakkal is. Britannia e témában való elkötelezettségét szépen mutatja, hogy az ötvösművészeket felsorakoztató és bemutató „www.whoswhoingoldandsilver.com” weboldalon a munkák három kategóriába, a „jewellery”, „medals” és „silver” csoportba vannak osztályozva. A 2004-es „Creation”[5] nevezetű fantasztikus kiállítás is 13 ezüstműves tevékenységét mutatta meg a londoni Goldsmiths’ Company szervezésében. Az évente megrendezett münchen-i Inhorgentán járva is jelentősen feltűnik az ezüstművesség, még ha a brit példánál talán kisebb mértékben is, de a C2-es csarnok design részlegében sok szép példával lehetett eddig is találkozni erről a területről. Külföldön számomra a hazainál sokkal kiegyensúlyozottabban jelenik meg az ötvös feladatai közül az ez ékszereken túli, vagy pontosabban azon kívüli terület is. Idehaza egy ékszergyűjtőtől hallottam, hogy komoly bajban volt, amikor pl. evőeszközöket, vagy egyéb más, ezüstművesség körébe tartozó tárgyakat szeretett volna vásárolni, mivel kortárs hazai tervezők közül kevesen foglalkoznak ezzel a témakörrel, így neki is a Christofle cégnél volt csak lehetősége igényét kielégíteni, akiknek a tárgyaival találkozhatunk már a 20. század elejéről is, de található boltjuk jelenleg is Pesten (www.christofle.com). A mostani hazai szakmai kiállításokon sajnos az ezüstművesség alig, vagy egyáltalán nem tűnik fel, vagy ha igen, akkor kevésnek mondható a kortárs szellemben készített munka. Olyan szakmatörténeti fogalommal is szükséges ebben a témában behatóan foglakozni, mint a híres dán Jensen cég, akinek egyik híres alkotása, a #992-es kancsó az aszimmetrikus kialakítással[6] szintén figyelmet érdemel.
A témamegjelöléssel kapcsolatban érzek egyfajta szerencsés alkati kapcsolódást is, hiszen mind fizikailag, mind jelenlegi érdeklődésemmel munkáimban igyekszem a jelenleg idehaza ékszer-határterületeknek tartható témákkal, az általánosan készített ékszereken kívüli témákkal – jelenleg épp ékszertárolásra, védelemre és bemutatásra szolgáló dobozokkal – foglalkozni, de ugyanúgy érdekel az ékszer tárolásra való felhasználása, ékszerinstallálási módok, etc.
Programterv a képzés idejére éves lebontásban
1.-2. szemeszter
Az ezüstművesség múltbeli és jelenlegi feladatainak, lehetőségeinek tisztázása és számba vétele, azaz az ezüstművesség jelenlegi és múltbéli elméleti megközelítése és körbejárása. Milyen témakörök szűntek meg teljesen, és melyek maradtak fent, esetleg akadnak-e jelenleg olyan feladatok, melyek a múltban kevesebb szerepet kaptak, vagy egyáltalán nem jelentek meg. Keresni választ az olyan kérdésekre, mint: „Hogyan változtak meg a megrendelők a jelenben a vallási jellegű tárgyak és az egyházak mecénási szerepének háttérbe szorulásával, helyükre tudott-e lépni valamely más csoport?”, vagy „Volt-e szerepe és hatása a gépi technikák elterjedésének az ezüstművességre, és ha igen, milyen?”. A korábbi hosszadalmas, csak kézzel készülő folyamatok felgyorsításával tudtak-e az ezüstművesség tárgyai egyszeri, szinte megismételhetetlenség státuszát élvező, magasabb presztízsű tárgyból valamilyen szintű „tömegtermékké”, „sorozatgyártmánnyá” válni, vagy ez nem jöhet létre értékcsökkenés nélkül? Milyen válaszokat próbál adni az ezüstművesség a mai igényekre, vagy erre képtelen, és csupán a régebbi, nagypolgári-főúri lehetőségek archaizálásában és fenntartásában van csupán szerepe, ahhoz tud képezni egyfajta díszletet és környezeti kellékeket?
3.-4. szemeszter
A hazai és külföldi példák, alkotók, alkotói életutak, cégek, kereskedők, kiállítások vizsgálata, azaz az ezüstművesség gyakorlati múltja, közelmúltja és jelene. Ezzel a vizsgálattal képet kaphatunk a jelenleg folyó folyamatokról, tárgytípusokról és trendekről, esetleg alkalmazott technikákról, anyagokról, vásárlói csoportokról. Szakmai kiállítás látogatások és elemzések az ezüstművesség jelenlétét és eredményeit keresve; hazai és külföldi alkotók megkeresése és interjúk, elemzések készítése ebben a témakörben. Számomra fontos arra a kérdésre kapott válasz körüljárása, hogy miért szűnt meg az előszóban említett, kifejezetten csak ezüstművesség oktatásával foglalkozó, specializálódott képzés, valamint milyen lehetőségeik nyíltak az ebben a képzésben részt vett embereknek. Lényegesnek tartom megvizsgálni azt, hogy ma milyen lehetőségek adottak egy a témában magát képezni szándékozó előtt, hol és milyen feltételekkel lehet megszerezni ezüstműves tapasztalatokat és végzettséget.
5.-6. szemeszter
Célom a korábbi tapasztalatok és kutatási eredmények alapján olyan mestermű tervezése, amely a hagyományok és tárgytípusok körültekintő megismerése után mostani, mai válasz adására törekszik az ezüstművesség jelenlegi eszköztárán belül, igyekszik egyfajta összegzésre, lehetőség szerinti előremutatásra. A kézi- és gépi munka viszonyának vizsgálata egy tárgyon belül, azok helyes arányainak alkalmazására történő kísérletek. Esetleg olyan gépi félgyártmányok alkalmazása és további alakítása, amely logikai, technikai sorrendet jelent, és nem a gépi munka, mondjuk a fémnyomás koncentrikus vonalait elfedő, utólagos kézi munkára utaló felülkezelésére, értéknövelő pszeudo-hatására hajt[7]. A mai funkciók közül választott vagy esetleg új funkciók keresésével tárgy-tárgycsoport tervezése és kivitelezése, melyet nagyban segít és meghatároz majd az előzetes elméleti kutatás eredményei. A mestermű egyes tárgyainak elkészítéséhez lehetőség szerint szeretnék ezüstlemezt használni, ami eddigi ezüstműves jellegű tevékenységemből kimaradt, és jelentősen foglalkoztatja szakmai fantáziámat, bár tudva azt, hogy az ezüstművesség nem az ezüst használatának a követelményét jelenti. Szeretném kipróbálni azt a léptékváltást, amely a méret és a téma után a munka közben kézben tartott és felhasználandó nemesfém jelenlétet jelenti.
Terveim szerint az ezüstművesség témakörével kapcsolatos elméleti kutakodás, valamint a gyakorlati feladatkeresés, találás és megoldás olyan személyes, egyéni és tanítási munkám során az általam tanított diákoknak is utakat és lehetőségeket mutató folyamattá és eredményekké képes majd változni a DLA képzés során és végeztével, melyek egyértelműen a diákok és a magam, hivatásom hasznára tudnak majd válni. A nagyobb méretek és feladatok véghezvitele előreláthatóan és várhatóan üdítő és termékenyítő hatásúvá válhat jelenlegi alkotói utamban, tárgykészítésemben és gondolkodásomban, amely eddig főként az ékszerek és dobozaik készítésére irányult. Ez a léptékváltás a korábbi ékszer méreteken túlra mutat, mely szintén szerencsés lehet személyes irányból tekintve.
Rózsa Béla
Sümeg, 2009. június 1.
bela.rozsa@gmail.com * 06 30 364 70 42 * H- 8330 Sümeg, Petőfi S. u. 32.
[1] Juhász Árpád emlékkiállítása (MOME-Ponton Galéria, 2007. február 28. – március 10.) + Kiss Éva: Juhász Árpád ötvösművész emlékkiállításának katalógusa, 16-18. oldal [Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége, Budapest, 2007.][ISBN 978-963-200-100-5]
[2] Pl. Goldsmiths’ Fair 2008 / 30 September – 5 October (Goldsmiths’ Hall, London, GB)
[3] silver-ware/work n ezüstnemű (forrás: Országh László: Angol-Magyar Kéziszótár / Akadémiai Kiadó, Bp. 1994.)
[4] www.adriansasson.com (Adrian Sasson British Studio Ceramics, Glass, Silver & Jewellery – principal dealer for Hiroshi Suzuki)
[5] Creation – an insight into the mind of the modern silversmith exhibition * 27 May – 10 July 2004 * Goldsmiths’ Hall, London, Great Britain (www.thegoldsmith.co.uk)
[6] Kande #992 kancsó (design: Henning Koppel, 1952. – Georg Jensen Ltd., Coppehagen) a kancsót és készítési folyamatainak lépéseit szemléletesen lehet látni az Oppi Untracht: Metal Techniques for Craftsmen [Doubley & Company, Inc. Garden City, New York, 1975][ISBN 0-385-03027-4] c. könyv 250.-254. oldalán
[7] a szokásos giccsbe hajló megoldásokon túl erre láthatunk példát a Carles Codina: Goldsmithing & Silver work [Lark Books, Asheville, 2003.][ISBN: 1-57990-356-8][Silversmithing – from 10 to 17] könyvében is
